Tábori beszámoló

Lelkes kis társaság gyülekezett a 47-es villamos végállomásán! A megbeszélt időre 17 cserész jött el! Hát akkor indulás őszi táborba! Cél: Verőce. 17? Valaki még hiányzott. De ki is? Hát persze, Németh Marci (a túramester) a Nyugatiban csatlakozott hozzánk! Jegyvétel, rövid várakozás és már indult is a vonatunk a 6. vágányról! Még felszállás előtt összefutottunk egy másik csapattal, akik szintén táborozni indultak. Egy órás zötykölődés után értünk be a verőcei állomásra. 5 perc sétálás után rábukkantunk a kiszemelt szálláshelyre! Már várt ránk Márkus Gábor lelkipásztor Úr. Végigmutatta a szobákat és mosdóhelyeket. Zászlószertartás után gyorsan beosztottuk a csapatot a 10ágyas 5ágyas és 3ágyas szobába. Vidrák és Páncélos Egér fiúk a 10ágyasba, az 5 lányt nem akartuk szétválasztani és végül a Réti sasok megkapták a legkisebb szobát! Ezután jöhetett a vacsora! A gyülekezeti teremben kényelmesen elfértünk egy hosszú asztalnál. És még forró teát is kaptunk a gondnok nénitől! Ezután felejthetetlen vetélkedőt tartott nekünk Máté (a komolyzene szakértője) és segéd öccse Gergő. Ugye mindenki emlékszik még rá, hogy hány pár kromoszomája van az emberi testnek, vagy arra hogy Mozart hányadik szimfóniáját hallottuk? UGYE??? Már kezdett későre járni az idő. Zászlólevonás és takarodó! Már csak a "nagyok" maradtak ébren! Mert az éjszaka folyamán pár próbázó belecsöppent egy '56-os történet kellős közepébe. Az egyetlen kérdés az maradt az este után, hogy ott volt-e a Bence vagy nem? Ez máig rejtély maradt.

Másnap reggel 8kor ébresztő volt és gyors reggeli és pakolászás után Marci vezetésével megindult a túra. Az első 5km után kezdett megoszlani a társaság véleménye az útvonalat illetően, de le a kalappal mindenki előtt. Nyafogás nélkül végigjöttetek a 21-22 km-es távon. (Mostantól nincs kifogás, hogy nem bírjuk) Csak pár emlékkép, hogy mindenki vissza tudjon gondolni: gyönyörű napsütés, a gyökérkaparó kutyus, tűzrakás és ebéd a horgásztónál, ugrálás a szénakazlakon, az elszabadult két ló, stb.. Szinte percre pontosan értük el, még sötétedés előtt Zebegényben a vonatot. 20 perc út után ismét a verőcei állomáson voltunk. Az aznap esti program röviden összefoglalva, a csapat fáradtságára való tekintettel, pihenés és mosakodás, vacsora, rövid táborgyertya és zászlólevonás.

Aznap este és a másnap reggelt egy másik társasággal osztottuk meg a gyülekezeti termet! De ez nem okozott nagyobb fennakadást, mondani se kell, sok jó ember.

Mindenki felvette egyenruháját és beültünk az istentiszteletre. Aki már konfirmált még úrvacsorázhatott is. Összecsomagoltuk táskáinkat, kitakarítottuk a szobákat és a zászlólevonás és táborzárás közé beiktatva elköszöntünk vendéglátónktól is. Kisétáltunk a vonathoz, Pesten, metróztunk és villamosoztunk egyet, majd elbúcsúztunk egymástól a Savoyai Jenő téren. Jó munkát! Jó munkát! Jó éjszakát!

Aki nem jött el az sajnálhatja, nagyon jó hangulatú, tartalmas hétvége volt!

A fényképeket is megtalálhatjátok a honlapon! Kellemes nosztalgiázást!

Ibu